Amíg a világ tele van szomorú szinglikkel, az a nő, aki meg akarja tartani a párját, becsülje meg magát: nézzen focit, igyon sört, és legyen készségesebb, mint Dolly Buster!


Az egész úgy kezdődött, hogy hamvasarcú koromban egy idősebb fiú – akartam, hogy szeressen – feltette a kérdést: kedvelem-e a sört? Bevállaltam...

“A csajom szereti a sört!” Ez a mondat volt a belépőm a haverjai közé, és onnantól kezdve a randik fele sörözőkben zajlott. Jó időre megjegyeztem: azt kell érdeklődni, amit a pasi érdeklődik, mert attól mélyül a viszony. Ja, a sört közben csendesen utáltam.

“A csajom szereti a pornót!” Ez volt a következő súlyosabb megfelelési kör valamikor két évvel később, már egy egész másik srácnál. Mint mondjak, végignéztem az összes csíkos térdzoknis, német hangalámondásos örökbecsűt. Ja, ich komme! Ciccolinát lóval, kigyóval. Sokszor tetettem, hogy elszenderedtem, miközben körülöttem 4-5 fiú csámcsogva bámulta a képernyőt. A szívem kezdett kicsit a leszbik felé húzni, már csak az esztétikum miatt is...
Sorolhatnám még, hányszor tagadtam meg önmagam, csak hogy tessek, de szerencsére feltalálták a jellemfejlődést, így eljött a nap, amikor nemet tudtam mondani a Forma1-re.

Majd a rally-ra. A pecázásra. A szilveszteri bulira a nem mondom meg melyik nyálverős dizsiben, ahol az UV fényben lilán világított a fehér por a nózik mellékén. Nemet mondtam már celebektől hemzsegő vacsora meghívásra, mert azt mondták, nem vihetek szívlapátot.

És most itt ülök megint a tévé előtt, de ez nem pornó, hanem foci. Amikor korábban elhangzott a kérdés, szeretem-e, határozottan azt válaszoltam, hogy pont annyira, mint a Gálvölgyi.

Valahogy nem sült el a poén, mert megint megtörtént: haveri körben elhangzott a mondat. “A csajom szereti a focit!” Belekeverdtem a dologba. Hogy melyik a kedvenc csapatom? A Barca. Kis csúsztatás, életemben nem láttam őket játszani, de már jártam Barcelonában.

Most tehát itt ülök, és focit nézek, sok pasi között. A többi barátnő nem jött, mert ők karakánabbak nálam. Nyelek: “Drága…”
“Igen nyuszi?” – előre fókuszál, ugyanolyan bambán, mint a haverjai, mégis van valami szexis ebben a tufa "csak a labdát látom" arckifejezésben.
“Baj van…”
“Mi a baj angyalom?”
“Rájöttem, hogy összekevertem a focit a főzős műsorral. Én ezt mégsem szeretem"
“Akkor unod?”
“Jaj, nagyon!”
“De engem szeretsz?”
“Jaj, nagyon!”
És ennyi. Valami átkattant bennem. Nem azért ülök itt, hogy ő jobban szeressen, hanem mert én szeretem őt, ez jó verzió! Így már tényleg nézem a focit, és ő időnként elmagyarázza, mit is látok, egyébként néha üvölt, rázza az öklét, ilyenkor olyan, mint egy előember, de tudom integrálni, napról napra jobb ez a foci EB. A spanyol-olasznál lerágtam a körmöm. Közben sört ittam, utána otthon pornó volt, épp hogy csak nem vettük filmre.